Jó kocsmában jártam

szuper meccset láttam

a Barca majdnem nyert

a kórházban már nincsen hely.

Elképesztően nehéz szavakba önteni azt a bódulatot, amit még most is érzek a tegnapi meccstől. Fantasztikus első húsz perc, őrületes Almunia, húgyagyú svejci és egy nagy feltámadás a végére. Még egyszerűbben tagekkel: Almunia, Ibrahimovic, Busacca, Gallas, Fabregas. Nézzük, hogy is volt!


 

Wenger azért csak kisakkozta, hogy hogy tartsa távol Campbellt Messitől, viszont nagyot kockáztatott Gallas és Fabregas pályára küldésével. Guardiola meg úgy döntött, nem gázol Henry lelkivilágába, így Campbellel ő is padon kezdett.

Pokoli iramban kezdődött a mérkőzés. A szem mozgató izma nemhogy 3,8 weboldalt nem tud elolvasni 15 mp alatt, de még a labdát is alig tudta követni. Pár perces őrületes oda-vissza rohanás után, aztán a Barca a kapujához szegezte az Arsenalt. Elég gyorsan kiderült, hogy Almunia megfogadta a tanácsom, és nem nyugtatózta be magát meccs előtt. Elképesztő védéseket mutatott be. Ha a mérkőzés negyedénél 0:12-es kapura lövési aránynál 0:4 áll az eredményjelzőn, semmit sem szólhattak volna az ágyúsok, azonban megúszták a rettentő nagy nyomást, és az őrült labdakergetést. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a Barca visszavett a hatalmas tempóból, ha nem sikerült széttrancsírozni az ellent gyorsan, akkor majd lassan emésztünk. Kijjebb jött az Arsenal, volt is egy-két kósza próbálkozás, de a Barca fölénye még mindig óriási volt.

Az első gólt bukta, aki nem indult el időben vissza a pulttól, ugyanis 30 másodperc elég volt arra, amire 2700 nem: Almuniának felkavarodhatott a vére a szünetben és felszínre törhetett a leülepedett xanax, mert Ibrahimovic első góljánál rettentő rosszul indult ki kapujából. A Barca nem állt meg, az Arsenal még mindig nem vette föl a meccs ritmusát, jött is a második. Ez már a régi Ibrát idézte. És ha újra elkapja a fonalat... Majd Walcott beállt és vitt egy kis életet az ágyúsok támadójátékába, szegény Maxwellt rég forgatták ennyire. Feltámadt az Arsenal Teó szépítő gólja után, és jött Busacca. A tizenegyes megadható volt, de a piros lap?! "Du svejci? Nem, én is magyar vagyok." Nem lepődnék meg...

Jó meccs, csodálatos játék, négy gól, azonban...

Gallas rásérült a vádlijára, elszakadt az izom, a szezonnak annyi. Fabregas rásérült a térdére, lehet, hogy az ő szezonjának is annyi. Ez két olyan Wenger baklövés, ami egyszerűen érthetetlen számomra. Lehet, hogy az orvosi stáb cseszte el, de ha nem 100%-osak, pályára küldésüknek erkölcsi aggályai vannak. Kockáztathatom a játékosaim egészségét az eredményért? A mai pénz-orientált világban mindenképp. Én akkor sem tettem volna, de szerencsére nekem nem kell ilyen nehéz döntéseket meghoznom, csak azt kell összeadnom az este végén, hány sört ittam. Mondjuk az se egyszerű.

Másik nagymester meg lekapja a pályáról Messit, aki bármikor végigszlalomozik a pályán, ha olyanja van, meg azt az Ibrát, aki nem csak két gólt vágott, de emberhátrányban még jól is jött volna, hogy meg tudja tartani elől a labdákat. Pedrot meg fönnhagyja... Szegénykémnek gyenge meccse volt. Való igaz Messi sem parádézott, de a kerék-nélküli Trabi és a kerék-nélküli Merdzsó közül az utóbbit választom, nem?

Érdekes visszavágó elé nézünk, az biztos. Egyik oldalon Piqué és Puyol fog hiányozni, a másik oldalon a jónéhány sérült mellé még feliratkozott Gallas és Fabregas is. Nem túl jó előjelek az ágyúsok számára. Campbell hátha játszhat végre!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://elclasico.blog.hu/api/trackback/id/tr831887158

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása