A múlt heti Barca botlás maximum a feladat típusát változtatja, a célt semennyire: nem megelőzni kell az ellent, hanem növelni az előnyt. Mondom, lényegi különbség nincs, rájuk kell borítani a saját bilijüket, majd gyorsan alájuk tenni, hogy a négy pontos fórra adott reakciójuk ne érje őket kellemetlenül. Az ilyen rangadók általában sokkal fontosabbak a fanatikusoknak, mint maguknak a csapatoknak, hiszen az eredmény a következő fél évben jó alapot szolgálta a másik egrecíroztatására. Tavaly május 2. óta Scab kolléga nem fér a bőrében: a minap például ebédelni hívott, és legalább fél percbe telt rájönnöm, hogy nem a vendégszeretet, vagy a diéta vezérelte, mikor magának csak 2, nekem viszont 6 túrógombócot tálalt a második fogásnál. (Azt már szívesebben felejtené el, hogy a Barca játékosai amatőrök, akik főállásban a Real Madrid díszhuszárai.) 

Hangolásként ebéd után lejátszottuk Football Managerben, és ott a Madrid verhetetlen. Márpedig az FM nem hazudik, maximum bosszant.  Ha Pellegrininek feleannyi szürkeállománya lenne, mint hajszála, akkor nem is lenne kérdés.Így azonban sajnos még nyitottmondat-szagú az El Clásico és Pellegrininek nem biztos, hogy eszébe jut a rendkívül egyszerű megoldás: végre egyszer bepakolni a legjobb képességű és legjobb formájú tizenegyet a Mafrid kezdőjébe. Magam részéről a Casillas – Ramos, Pepe, Albiol, Marcelo – Lass, Xabi – Higany, C, Kaká – Benzema tizenegyet szeretném kifutni látni, de félek, hogy nem így lesz.  Az egyik kérdés a bal oldal. Ha C. ott kezd és Marcelo erre a meccsre hajlandó lesz védekezni, akkor a Madrid balszéle uralma tartósabb lehet Szovjet-Oroszországénál. Másfelől benne van, hogy nem fog, ebben az esetben a terület egy olyan sakktáblára fog hasonlítani, ahol ütésváltás nélkül elhagyták el egymást a parasztok: aki elég mélyen cirkál be az ellen védvonalai mögé, abból könnyen lehet királylány. Vagy ami még ennél is rosszabb: Pellegrini Alvestől és Messitől félve kihagyja Marcelót és a Liverpoolban butuló Arbeolával kezd. Ebben az esetben a balszárny dominanciája meg is szűnik, Alves pedig garantáltan nem fog sokat törődni a saját térfelén történő eseményekkel, ami könnyen vezethet a Camp Nouba beépített lejtő Madrid felé billentéséhez. Na így lehet elrontani a nyitott mondatot.

A másik rémálom, miszerint Xavi és Iniesta 90 percből 70-et végigpasszolgat, megint olyan, amit egyszerűen rövidre lehet zárni: Lass és Xabi Alonso odamennek és elveszik tőlük, mint óvónéni a középső csoportostól. Itt is csak Pellegrinitől kell félni, mert ha parancsára a szűrők 30 méteren belül védekeznek, akkor viszont lehet ebből cicázás is, minthogy Kakának és C.-nek már előző klubjukban sem a labdaszerzés volt a feladata.

Aztán jön még a Barca disznóival végző pestisfaktor, plusz Messi(ás) és Zlatan sérülése. Utóbbi kettőt nem kell elhinni, előbbiek komolyságát pedig Abidal keddi bevetése is jelzi – szarba nem csap a villám -, de a Barca most velük is verhető. Henrynek már csak a (b)alkarja használható, úgyhogy csinálhat Pep bármit, ez nem rajta múlik. Az ugyanis már többször bebizonyosodott, hogy a Barcánál nincs B terv: játszadoznak a labdával, aztán előbb-utóbb gólt lőnek, majd újra játszadoznak, és ezt az algoritmust ismételgetik. Ha viszont Pellegrini feltolja a két szűrőzsenit – és az egész középpályás védővonalat - félpályáig, akkor a Barca központi agya könnyen kómába kerülhet. Márpedig eképp a madridi támadónégyes seperc alatt csomót köt Puyolék lábára és szétkapja a katalán védvonalat, mint Floki a lábtörlőt.

Cének élményekben és gólban gazdag visszatérést, Casillasnak minél több pirosultit kívánunk a 90 percre.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.