Sok töprengés szükséges ahhoz, hogy ember fia hétről hétre máshogy írja meg ugyanazt: nyert a Real Madrid és a Barcelona is, és nyerni is fog. Márpedig ez a helyzet, hiába Sevillázik a média, ez megint egyáltalán nem az andalúzokokn fog múlni. Nem csak az üveggömb hamis, a tükör is torz: a Barca egygólos győzelmét – 3 percet leszámítva – sokkal nyugodtabban szemlélhették a szurkolók. Tovább után zanzásítjuk a múltat és a jövendőt, ti meg megbűnhőditek, ha nem olvassátok.

Időrendben haladunk: Tenerife-Madrid: 1-5. Ha valaki nem látta, akkor mondhatja, hogy pont akkora kiütés, mint a Barca vendégeskedése ugyanitt, és ha ezt mondja, akkor tudatlanul igaza is van, csak nem abban, hogy kiütés. Ilyen meccsekből van tucatnyi a szezonban, és az fogja eldönteni a versenyfutást, hogy ki hozza az olyan meccseket, amikor a szívós, szimpatikus és helyzeteket kidolgozó kiscsapat rúg előbb gólt. A Barca esetében egy ilyen spanyol bajnoki volt, annak tudjuk, hogy mi a vége. Hiába játszott jól a Tenerife, Higany helyzetkihasználása olyan, mint Tápai Szabina teste: tökéletes.

Barcelonában visszajöttek a helyzetek és a jó játék, bár a Malagát megcsinálni könnyebb, mint a Super Mario első pályáját (igen, akkor is, ha az utolsó 12 ellenfelük közül csak a királyiaknak sikerült). A Barcánál jött a tavasz, meg a joga bonito, Xavi szórakoztat, Pedro bombáz. Csak Ibra feltámadása várat magára, de már a bírók se késleltetik sokáig.

Ami a következő hétvégét illeti: Almeriába látogat a Barcelona, ami a média jóslataival szemben szerintem nem ígérkezik ficammentes kirándulásnak. Hugo Sánchez valaha a zellenlábas fanatikusa volt, és minden bizonnyal most is szeretne szárított szart morzsolni a katalánok orra alá. Ettől függetlenül tipp egy bátor iksz, ha az Almeria rúgja az elsőt. A Barca teljes kerettel indul a 3 pontért. Igazából minden mellettük szól az én fekete mágiámon kívül.

A tollforgatók, riporterek, szakmabéliek és minden egyéb pojáca vérben forgó szemmel várja a Sevilla vendégszereplését, pedig ez nem Az a Sevilla. A korábbi spanyol sikercsapat hiába tartotta meg Fabianót és Kanoutét, Dani Alves elment, a keret minőségi frissítése és a Sevilla üzletpolitikájában rejlő lehetőségeknek csak a töredéke vált valóra. Két UEFA Kupára legalább egy stabil Bajnokok Ligáját eredményező befektetést érdemes lett volna eszközölni, úgy a Sevillából viszonylag könnyen és hamar válhatott vona kontinentális brand (amilyen anno a Valencia volt). Ehhez képest a keret gyengült, a csapat a háromfrontos harcban a BL-t jelentő helyért is meg kell, hogy küzdjön. Ehhez egyedül kevés, Madirdban pedig mostanában nem segítő lapokat oszt a királyi gárda a népnek. Ha Cé a második percben lefejeli a bírót, akkor lehet izgalmas. Nem fogja.

ooo

Bréking1: az Almeriának kurvára nem Hugo sanchez az edzője, melyről kommentben már kaptunk is tudósítást. Elnézést a félretájékoztatért, az én k.... nénikémet, és tényleg nekem kellemetlen. Az Almeria edzője Juan Manuel Lillo, akiről itt olvashattok, az edzőváltásról pedig itt. Barcásoknak az első link ajánlott, ha már ikszeltek.

Bréking2: köszönet az Almeriának a tévtájékoztatás mellett vázolt tévewszmék részleges igazolásáért, ami a kiscsapatok által megszerzett vezetést illeti. A Dani Alvesben felismerhető hipertenzív patkányfajról majd lesz külön post is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.