Mindig lehet min duzzogni, mindig lehet magyarázni a bizonyítványt, de 1 azaz egy darab kaput eltaláló lövéssel hogy akar a Madrid Clásicot nyerni?

Meglepő módon, az első félidőben a Barca nem találta a Madrid feltolt védekezésének (a 4 védő 30-35 méterre a saját kapujától, 4 középpályás előttük 5 méterrel) ellenszerét. Pedig csak a szokásos futballt kellett volna játszani, mélységi beindulásokkal és kiugratásokkal. Henry azonban teljesen el volt tévedve, centerposztról kijárogatott bal szélre, ahonnan így Iniestának hátrébb kellett lépnie középpályára, szintén ezt tette Messi, így gyakorlatilag senki nem volt elöl. Henry többször nézett labdával középre és nem értette, hogy miért nincs ott senki. Talán mert neked kellett volna ott lenned, öreg...

A vállalható vereségért is nulla pont jár, így örülhet az ellen, a nemzeti büszkeség bosnyák-svéd-katalán kutyája egy lesgóllal eldöntötte az El Clásicót. Örülhet az ellen a Mallencó sporttárstól ajándékba kapott pontoknak, meg az ősi rivális fűbe harapásának. Azt is tudjuk, hogy ennek jóval tovább fognak örülni, mint ameddig a Primera élén is állnak, hiszen a jövő héten a táblázat élén ismét helycsere következik, viszont a Bernabeúban esedékes lemészárlásukig Scab kollégától gyanítom minden találkozásunkkor meghallgathatom a mostani El Clásico végeredményét.

Egy újabb kötelező győzelem elé néz a Barca. A különbség azonban az a többi meccshez képest, hogy csodák csodájára az ellen előrébb van a tabellán. A párbaj végkimenetelét tekintve azonban ne legyen kétségünk: "habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr."

A múlt heti Barca botlás maximum a feladat típusát változtatja, a célt semennyire: nem megelőzni kell az ellent, hanem növelni az előnyt. Mondom, lényegi különbség nincs, rájuk kell borítani a saját bilijüket, majd gyorsan alájuk tenni, hogy a négy pontos fórra adott reakciójuk ne érje őket kellemetlenül. Az ilyen rangadók általában sokkal fontosabbak a fanatikusoknak, mint maguknak a csapatoknak, hiszen az eredmény a következő fél évben jó alapot szolgálta a másik egrecíroztatására. Tavaly május 2. óta Scab kolléga nem fér a bőrében: a minap például ebédelni hívott, és legalább fél percbe telt rájönnöm, hogy nem a vendégszeretet, vagy a diéta vezérelte, mikor magának csak 2, nekem viszont 6 túrógombócot tálalt a második fogásnál. (Azt már szívesebben felejtené el, hogy a Barca játékosai amatőrök, akik főállásban a Real Madrid díszhuszárai.) 

Ahogy egy jól képzett matematikus kezdené mondandóját „tegyük fel, hogy…”: a milánói old boys december 8-án, a BL 6. fordulójában nyerni tud Zürichben – amit a hazai zakó után nem vennék biztosra, de pont ezért csak feltettük –, abban az esetben a kiesés szélére sodródik a Reál. Ugyanis, ha Zürich-Milan=2 és Marseille^(-3)-Real=1, akkor az öröm>0.

Ergo nyer a Marseille 4:0-ra hazai pályán és továbbjut a Milan mögött. Ha meg nem képesek 4:0-ra leverni otthon a Madridot, akkor a spanyol harmadosztályban sincs helyük, nem hogy a BL-ben.

A keddi este után rövid kétszavas posztot terveztünk csak, nyugodt szívvel kérdezhettük volna: na ugye? A Barca átrobogott az Interen, mint a kanizsai gyors József Attilán – aki hasonlóképp akarta elkerülni a bajt, mint a vendégek: sehogy -, majd Siófok táján elkezdte tartalékolni a szenet a következő útra. Sztankovics kihagyta üres kapura (na ugye?), Etó meg az egyetlen valamire való lehetőséget taccsra rúgta. Messi és Ibra nem lépett pályára, így hál’istennek Guardiola még életben van, a Barca meg tele tankkal és egy nap felkészülési fórral várja az El Classicót.

Ma/holnap este Platini ismét bankot robbant, elvégre megy a BL-cirkusz, és hazánkban a Pool pesti vészhelyzete borítékolhatóan leveri a retekklubosat. Mindeközben a futballvilág szakavatottabb fele rubin közönnyel pislant csak néha a Camp Nou eredményjelzőjére, mert tudja, hogy a modern foci lényeges kérdései keleten dőlnek el.

Kezdjük a címben megadott kérdéssel: ez a blog arra való, hogy kiosszátok egymást. Hogy a saját csapatotok mérhetetlen imádata és a rivális ugyanilyen szintű utálata között keletkezett feszültségszakadékot a rivális parádés kiosztásával vezessétek le. Nem szimpla anyázásokat várunk tehát – ezekkel csak az aktuális moderátornak csináltok felesleges kulimunkát, márpedig a láncdohányos házmester se örül, ha a kertjébe dobálod a csikket – , hanem igazi parádés földbedöngöléseket. Egyrészt ezek alkalmasak arra, hogy négybillentyűs eljárással átültessenek a következő postba, ha épp nem oboázott a múzsa.